„Tanultam szorgalmasan, de azért arra mindig jutott idő, hogy a Juta-ház gyerekeivel focizzunk. Ha elkészítettem a leckét, máris rohantam a közeli rétre és ott sötétedésig rúgtuk a rongylabdát. Hogy miért a futballt választottam? Azon a környéken meg sem fordult a gyerekek fejében, hogy mást is sportolhatnak. Számunkra a grund volt az elérhető, ott szabadon játszhattunk, és a játékok között varázsa volt a labdának. Azokban az években és körülmények miatt mi nem gondolhattunk arra, hogy például teniszezzünk vagy vívjunk. Akik ezt megtehették, azok egy más világban éltek. Maradt a rongylabda, és ha valakinek jobban ment, az már büszkélkedhetett egy pöttyös gumilabdával. Az igazi fociról csak álmodoztunk. ….”

Itt a Jut grundon figyelt fel a tehetséges Szusza srácra Goda bácsi, aminek következtében 1935-ben leigazolta  a Jutagyár csapata és pályára léphetett a kölyökcsapatban. Négy évvel később a polgári elvégzése után, már az Újpest ifiben folytatta a játékot a fiatal játékos. Hogy miért éppen Újpesten?

„Az volt a legközelebbi nagy klub, meg egyébként is az újpestiek a Jutát amolyan fiókcsapatnak tekintették. Ha ott feltűnt egy-egy ügyes gyerek, azt szívesen látták a Megyeri úton. Az újpesti ifjúsági csapat akkor UTE néven szerepelt, és volt amatőr felnőtt csapat is. A profik alkották az Újpestet. Az igazi Újpest csak álom volt számomra, de az ifiben titokban reménykedtem, hogy egyszer majd együtt léphetek pályára az általam rendkívül nagyra becsült Zsengellér Gyulával.” 

Az első szereplésre nem kellett sokat várni, hiszen egy edzőmeccsen 1941-ben egy véletlen folytán (a nagycsapatban Berzi sérülést szenvedett) áthívták Szuszát a nagycsapatba, ahol így a második félidőben már ő volt a középcsatár. A mérkőzésről szerényen csak így emlékezett: „… lőttem néhány gólt a Testvériségnek, és végül 8:1-re nyertünk.” A sikeres bemutatkozás után egyenes út vezetett a nagycsapathoz, és a következő hétvégén (1941. február 23-án) Szusza Ferenc mesterhármassal mutatkozott be a Kispest elleni, végül 4:4-re végződött mérkőzésen. A hihetetlen karrier elkezdődött…

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.